A közösségért is tenni képes vagány hős ideálképe a kalandműfajok központi motívuma, legyen szó az amerikai western mitológiájáról, a társadalmi bandita sokarcú karakteréről – vagy épp a nevelésre érdemes hősök szocialista realista víziójáról. Az 1951-es Ütközet békében ez utóbbi változatot képviseli: a Szirtes Ádám alakította Beke András szófogadatlan és öntelt karakterből, a falu legjobb, zabolátlan traktorosából lesz a Néphadsereg közreműködésével szófogadó és a közös célokért bátran cselekvő hős, aki kivételes bravúrral a víz alá merülve kiszabadítja a folyóban elakadt harckocsit. Traktoros, sofőr pilóta: a gépimádat, az ügyesség, a tempó és a merészség mint a férfiasság attribútuma szinte mindegyik szocialista katonafilmben és sorozatban felbukkan, legyen a hangnem komikus, drámai, a történet pedig nevelődési vagy romantikus. A 2×2 néha 5 nők kedvence sportrepülőjének nemcsak a kormányt és a légáramlatokat kell uralnia, hanem meg kell tanulnia a mérnöki szabályokat is, valamint leckét kell kapnia az egyetem tanársegéd kolleginájától, hogy igazán cselekvőképes hős legyen. A 2×2 néha 5 zenés romantikus vígjátékba oltja a szocreál nevelődési sablonjait, a nemek csatájával fedi el az elvek csatáját. Révész György 1955-ös pilótafilmjében nincs katonaság, nem katonai a közeg, a hőskép és a jellemfejlődés azonban azt a mintázatot mutatja, ami a későbbi idők katonafilmjeiben is előkerül.

Az 1960-as évek közepén A Tenkes kapitányát is jegyző alkotócsapat a sorozat sikere után nem sokkal egy újabb, ezúttal jelenidőben játszódó széria elkészítésére állt össze. Ez volt a Princ, a katona, a katonaság alatt megigazuló angyalföldi vagány története. Fejér Tamás sorozata azért különösen érdekes, mert a főhőse kezdetben minden, csak nem a konszolidált szocializmus hőse. Az Ernyei Béla által megszemélyesített Princ a Lehet tér környékének léha hercege, szerelmespárok zaklatója, fusimunkák királya, az éjszaka és az olcsó kalandok császára. Egy ilyen figuráról úgy gondolnánk, antagonista huligánként kellene előkerülnie egy szocialista alkotásban. A Princ, a katona nem ezt az utat választja. A problémát úgy oldja meg, úgy tud a könnyelmű kalandok hőséből sármos és parancskövető honvédet varázsolni, hogy lényegében kihagyja a jellemfejlődés bemutatását. Jelzi csak az átalakulás lehetséges motivációit: a felvilágosult, bölcs pedagógus tisztek szerepét vagy épp a honvédség közösségépítő intézményi működését. Így próbálja elérni, hogy a rendetlenség vagány értékei és a rendkövetés ethosza egyszerre érvényesüljön – ami méretes dramaturgiai bukfenceket követel meg. A Princ epizódjaiban egészen eltérő minőségek és motívumok találkoznak. Előkerülnek társadalmi problémák, ám mellettük mindig ott van a könnyedebb hangvétel is. Jellemző, hogy a negyedik epizódban, amely egy a társai által bullyingolt, írástudatlan cigány fiú történéről mesél, a címszereplő szinte teljesen a partvonalra szorul. Fontos persze, hogy ő a támogató karakter, Kalányos Vendel barátja, de a fókusz a cigány fiú felszabadításának és képessé tételének történetén van (a fiú egyik feljebbvalója segítségével ráveszi magát, hogy megtanul írni-olvasni). A cigány szó amúgy az epizódban el sem hangzik, a kiközösítés története azonban nagyon is hangsúlyos – miként az is, hogy a honvédség, mint az ideális szocialista (kis)közösség nemcsak vagány galerihősből nevel öntudatos katonát, aki a sorozat végén immár fellép saját régi ügyeskedő haverjai ellen, de a Magyar Néphadsereg a társadalmi béke és a felemelkedés elsődleges támaszaként és színtereként is példamutató intézmény.

A Princ, a katona után nem sokkal újabb honvédségi közegben játszódó sorozat talált utat a hazai képernyőkre. A Mihályfi Imre által rendezett és a Néphadsereg által támogatott Őrjárat az égen a pilótakiképzés és a pilótalét látványos reklámja kívánt lenni. A sportrepülés, a repülős iskola, majd a vadászpilóta kalandok lépcsőit sorjázó epizódok itt is műfaji és dramaturgiai csapdák és kihívások között próbáltak egyensúlyozni. Van ugyan protagonista (Balázsovits Lajos alakítja) és antagonista (Huszti Péter), vannak felvilágosult, beavató idősebb tiszti karakterek, de erősen fókuszált nevelődési történet helyett inkább eklektikus epizódok sorát kapjuk, ahol a szereplők azonossága mellett a (vadász)repülős közeg az állandó miliő, amit a sorozat részenként változó tematikus konfliktusokkal tölt újra. Az első epizódban még a pályaválasztás (orvos, mérnök vagy pilóta legyek?), később a kiképzés kalandjai az érdekesek. A pilótaként végzett hősök életét ezután házassági és egzisztenciális drámákon keresztül követjük, míg a sorozat legvégén egy kémtörténet zárja a tematikus és műfaji mixet. Az Őrjárat az égen nem magyar Top Gun. Annál társadalmibb jelenség. Ritka foglalkozást választó hősök történetét próbálja úgy bemutatni, hogy a hétköznapiság és a kivételesség egyszerre megjelenjen: ezeknek a hősöknek is megvannak a szokványos bajaik (viták a szülőkkel, házastársi csetepaték), miközben láthatóvá válik az is, hogyan lehet sokak által vágyott pozícióba jutni. A vadászpilóta kiképzés és a jelentkezők rostálásának sztorija párhuzamosan fut az egyik főhős színész barátnőjének történetével, mintegy kiemelt, kirakatjellegű férfi és nő foglalkozások, hivatások betöltésének, a vágyott pozíciókba való megérkezéseknek a sztorijait elővezetve a késő hatvanas évek Magyarországán.