A szocializmus már nem volt jó bőrben, amikor a televízióban „Egy tuti jó buli vár rád” szlogennel műsorra került az Angyalbőrben című sorozat, amely ritka érdekes példája a rendszerváltó – egyszerre szocializmuson inneni és azon túli világot és értékeket is közvetítő – alkotásoknak.

Ahogy arról más bejegyezésekben már szó volt, a hatvanas évek magyar katonasorozatai vagy a nevelődés történetére és a vagány karakterekre (Princ, a katona) vagy a katona/pilóta lét egyszerre hétköznapi és mégis kivételes kihívásaira koncentráltak (Őrjárat az égen). A közösen megélt kalandok élménye bár sokszor felbukkan például a Princ, a katonában, igazán csak a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján készül Angyalbőrben sorozatban volt megkerülhetetlen. A sorozat első epizódját már az első demokratikus választások után, 1990 őszén mutatta be a Magyar Televízió. A korábban többek között a Lindát jegyző Gát György, illetve Szurdi Miklós által rendezett sorozat azonban korábban, még a szocializmus végnapjainak idején indult, elvileg és eredetileg a Magyar Néphadsereg megbízásából és a (szocialista) honvédség népszerűsítésének céljából. Csakhogy mire közönség elé került, a rendszer megbukott, és a Néphadseregből Magyar Honvédség lett. Igaz, az Angyalbőrben amúgy sem az ideológia és a politika hullámait kívánta meglovagolni.

A katonaéletet szakadatlan buliként felmutató széria a maga idejében komoly költségvetéssel készült – a Magyar Néphadsereg ezúttal nem hagyományos reklámra, hanem fikciós történetbe ágyazott imázsfilmre fordított komoly összeget. A látványos akciójelenetek és a hadigépezet olykori felvonulása azonban ma már kevésbé érdekes. Az Angyalbőrben az ideológiát és a politikát hanyagolja, felépít azonban egy szigetszerűen működő, idealizált világot. A fiktív vasbogdányi laktanya valahol Magyarországon van, ám egyfajta speciális Magyarország: más tér vagy ellentér, ahol minden felfokozott, működik, eleven és sikeres. Ez a világ végtelenül macsó és minden elemében intenzív. Itt rend van (különösen Karádi őrmester (Usztics Mátyás) szakaszában), vagy rendnek kellene lennie, de a túlmozgásos legények, illetve a folyton problémákat generáló külvilág miatt borulnak a szabályok, szakadozik a fegyelem. A buhera és barkácsmegoldások közösséget kovácsolnak, cinkossá és sikeressé tesznek. A központi ellátmányból divatos ruhákat gyártanak a laktanya titkos zugaiban, a környéken ügyködő rosszfiúk kiterítve végzik, ha pedig a külvilágban baj van vagy segítség kell, „a fiúk” mindig kitalálnak valamit. Lelemény és buli a hívószó, a szabályok leginkább azért érdekesek, mert mutatják, hogy mit kell megszegni. Az Angyalbőrben humora és főképp szexizmusa zavarbaejtően rosszul öregedett, az egymást froclizó férfiak társasága azonban azóta sem kopott ki a magyar mozgóképkultúrából. Míg a Szomszédok népnevelő hétköznapisága kéthétről kéthétre folyton reagálva próbálta követni a rendszerváltás folyamatát, az Angyalbőrben világa minden direkt utalást mellőzve, a politikán túli vagy épp azon inneni, felfokozott buliként köszönt el a rendszertől.