Nemrég érkezett a hír, hogy a S.E.R.E.G. című friss magyar sorozat a hazai tévés premier után immár a Netflixen is elérhető. Már csak ennek a sorozatnak a kapcsán is érdemes visszatekinteni arra, hogy a szocializmus időszakának magyar tévés kultúrájában mikor, milyen módon jelent meg a katonaság (honvédség) témája és világa.

A Kádár-korszak filmjeinek és sorozatainak világában eklektikusan karakteres csoportot képeznek a katonai közegben játszódó történetek. Nem háborús vagy történelmi filmekre gondolok, bár természetesen azoknak is majdnem kötelező elemük a katonaság, hanem azokra a jobbára békeidőben játszódó darabokra, amelyek a cselekmény középpontjába a fegyveres erőket (honvédséget, néphadsereget) állították. Ezek a történetek sajátos verziókban vezették elő a kaland, a nevelés és az ideológia keverékét. Markáns egyéni hősökkel dolgoztak, ám közben a közösség (az adott raj, osztag, alakulat vagy csoport) működése is hangsúlyos volt, nem is szólva egy sajátos hierarchikus intézmény speciális világának bemutatásáról. A pártállami rendszer kitüntetett pillére, a Magyar Néphadsereg 1951-ben vette fel ezt a nevet, és 1990-ig, a rendszerváltásig viselte. Mozgóképes történelmünkben szintén szerepel ez a kezdő és záródátum. 1951-ben készült el Gertler Viktor szocialista realista nevelődési propagandafilmje, az Ütközet békében, és 1990 őszén mutatta be a Magyar Televízió az Angyalbőrben című sorozat első epizódját. A korábban többek között a Lindát jegyző Gát György, illetve Szurdi Miklós által rendezett sorozat ugyan a Magyar Néphadsereg megbízásából indult és a (szocialista) honvédség népszerűsítésének céljából is készült, ám mire közönség elé került, a rendszer megbukott, a Néphadseregből Magyar Honvédség lett. Igaz, az Angyalbőrben amúgy sem az ideológia és a politika hullámait kívánta meglovagolni. A politikai változások némi utószinkronnal és kisebb polírozással lekövethetők lettek. A szereplők nem elvtársnak szólították egymást – a köznapokba inkább az Usztics Mátyás által alakított Karádi őrmester szóhasználata került be, aki a bakákat olajbogyónak szólította. Az Ütközet békében és az Angyalbőrben tehát különleges kezdet és furcsa vég. Köztük pedig ott van a hatvanas évek második felének két katonaéletet reklámozó sorozata, a Princ, a katona (1966–1967) és az Őrjárat az égen (1969), illetve Fejér Tamás 1965-ös zenés vígjátéka, a Patyolat akció, vagy épp Dobray György akcióorientált drámája, a Vérszerződés (1982). A katonaság megnevel, a katonaság bulihely, a katonaság börtön – egymásnak ellentmondó mesternarratívából van elég: a szocializmus időszakában készült filmek és sorozatok bőséggel be is játszották ezt a tematikus terepet, és mindegyik üzenetre vagy címkére hoztak elég példát.